Név: Orpheus
Nem: Mén
Kor: Felnőtt
Ménese: Árnyas-szigeti ménes
Szerepe a ménesben: átlagos tagja a ménesnek

                    
                        | Anya: Olga, elvitték az emberek.
                        | Apa: Furmint, rejtélyes körülmények között életét vesztette.
CSALÁDFA:
                        | Pár: Tirza, csikójával együtt pusztult el. 
                        | Csikó: Ozirisz, herpeszvírusban életét vesztette.
                        | Testvér: Diablo. [Örülnék, ha lenne rá jelentkező.:) ha van, írjatok nekem. ]

Története: Első csikója voltam anyámnak, nehéz vehem voltam, folyton ébren tartottam őt. Túl is hordott, és sokáig vajúdott velem, de végül -ha nagy kínlódások árárn is- megszülettem. Jó gyerekkorom volt, életem végig kísérte a vidámság, és a jókedv, de emellett napi 24órás figyelemnek örvendtem. Komoly tanítattásom volt, s a csikókori szeleburdiságom kinőve komoly ménné cseperedtem. Lenyugodtam, és jó megfigyelővé váltam, majd jött az öcsém, Diablo. Ekkor én már kifejlett állat voltam, kiléptem a szüleim idilli kés életéből, és a magam feje után mentem. Sok állatot ismertem meg, némelyikkel komoly baráti szálak alakultak ki. Időnként még vissza-visszalátogadtam családomhoz, és figyeltem a kis Diablo fejlődését, majd rövidesen megtaláltam párom, egy tarka kanca képében. Tökéletes volt az életünk, főként, hogy Szerelmünket egy csikóval pecsételtük meg, de ez korántsem volt olyan pecsét, mint amilyenre számítottam. Mindketten életüket vesztették, és én teljesen összetörtem. Visszamentem a családomhoz, és vitákat szítottam fel Diablo, és köztem. Hogy megelőzzem a háborút, elvándoroltam, majd kis idő múlva méginkább pocsék híreket kaptam. Anyámat elrabolták, apám pedig meghalt, persze senki nem tudja, hol, és miért. Öcsém keresésére indultam, talán megtalálhatom valahol, és legalább mi összetartunk. Idő közben az Árnyas-Szigeti méneshez csatlakoztam,remélve, hogy minden jóra fordul..

Tulajdonságai:  Néha egy kicsit agresszív, de ha senki sem dühíti fel nagyon kedves tud lenni. Nemes és büszke ló, igazi vezérmén típus. Eleven, bátor és merész, telis-tele energiával és életkedvvel. Vakmerő jószág, nincs a földön semmi, ami akár csak egy csöppet is megijeszthetené. Éber, érdeklődő és figyelmes ló, általában mindenre kíváncsi. Gyorsan és könnyedén tanul, de nincs kimondottan jó idegrendszere. Technikája remek, a mozgása pedig elegáns, akciós és lendületes. Mén létére meglepően kedves jószág, nagyon ragaszkodó és hűséges típus, aki tűzön-vizen átmegy szerette kedvéért. Fáradhatatlan. Számára semmi sincs túl messze, túl magasan vagy túl meredeken; szilaj és roppant kitartó, nem adja fel egykönnyen. Néha kissé öntörvényű és hajlamos a maga feje után menni, de általában engedelmes jószág, aki kifejezetten figyel a vezérre és mindenben igyekszik odaadóan teljesíteni. Ha harcról van szó, akkor nyers, és sokszor van a vezért segítségére, mert a tervei alaposak, jól megtervezettek. Nem a stílusa, hogy a másik torkának essen, szereti szóban elrendezni a nézeteltéréseit. Mestere a bosszantó, apró csínyknek, képes vele őrületbe kergetni bárkit, ha éppen az a szándéka.Jó kiállású, szép mozgású, ideális testfelépítésű, tiszta jármódú, könnyed léptű, jól izmolt, élénk, energikus ló, de a hirtelen kanyarok, irányváltások nem az ő területe. Gyors, nagyon erős, és rendkívül kitartó.Megvan egy bizonyos helye a ronglétrán, sem alá sem fölé nem szeretne menni. Jól érzi magát ott ahol van. Nem szokása kínos helyzetbe kerülni, de ha mégis oda kerülne könnyen megoldja a helyzetet. 

Ami mostanában történt vele: -

Képek róla:

Felhasználó: Tünc.[Orpheus.]