|
Témaindító hozzászólás
|
2011.06.24. 12:13 - |
Kis homokos tengerpart a sziget nyugati részén. Hallani a hullámok morajlását és érezni a sós levegőt. Innét lehet átúszni a Főszigetre vagy a Lagúnás-szigetre.
Fősziget: a hullámok közt kell úszni, eltart egy ideig mire átérünk (A másik ménes területe).
Lagúnás sziget: sekély vízen kell átúszni (Hiénák uralják). |
[112-93] [92-73] [72-53] [52-33] [32-13] [12-1]
Három árny:
 Egy darabig csak némán hallgatnak, talán nem is tudják mit felekjenek. Aztán:
- Bármi lehet igaz. Nézz magadra és döntsd el te, van-e benned olyan, ami hasonlít Mefisto-ra. Mi nem vagyunk mindent tudók, mi nem tudjuk megerősíteni vagy megcáfolni. - beszél a középső, aztán az egyik szélső is megszólal: - De tudunk valakit, aki megmondhatja! - néz rá Fantomra rémisztő szemeivel. - Igen, tudunk! - kontrázik a másik szélső. |
Fantom:
 - Apámtól úgy tudom, rokona vagyok Mefisto-nak. Igaz ez? - Kérdeztem és nagyot nyeltem. |
Három árny:
Meglepődnek, hogy az idegen tisztelettel beszél velük. Ettől csak nől az önbizalmuk, elhiszik magukról, hogy ők bizony félelmetesek és feljebb valóak, mint egy átlagos ló. De nem értik, nem látják tisztán mit akar az a ló.
- Tessék? -ssék? -ssék? - merednek Fantomra furcsán, aztán a középső előlép és közvetlenül Fantom előtt megáll:
- Nem hiszem, hogy mi segíteni tudnák bármiben! - mondja, a másik kettő visszhangozza: - Bármiben nem, ...miben nem. - Miért vagy itt? - kérdi a középső. |
Fantom:
Kicsit meghajoltam, mivel tudtam, az árnylovakat tisztelni kell. - A nevem Fantom. - Válaszoltam határozottan. - Talán ti tudtok segíteni. - Szólaltam meg halkan. Nem akartam rögtön belekezdeni, csak akkor, ha beleegyeznek, hogy beszéljek őket. |
Három árny:
[Megérzik, hogy valaki találkozni akar velük, előtűnnek a tenger felől]
Látják a magányos lovat, tudják, hogy valamit akar tőlük. Egymásra néznek, majd ügetésben elindulnak felé. Fejük magasan felemelve, szemeik földöntúlian villannak meg.
- Ki az? Ki az? Ki az? - visszhangozzák élse hangon. - Mit akar? ...akar? ... akar? - tudakolják szintén visszhangozva. Épp egy lépésre állnak meg a ló mellett és élesen végigmérik. |
|
Fantom:
Végül mégis idejöttem. Régebben láttam itt is árnyakat, de csak messziről és nem találkoztam velük. ~ Van itt valaki? ~
|
|
 Orfano:
~Gyönyörű ez a hely~gondoltam. Ekkor hirtelen patanyomokat vettem észre.~Biztos mások is szeretik ezt a helyet.~töprengtem magamban és térdig belegázoltam a vízbe, kellemesen hűs volt. Kijöttem a vízből és megnéztem, hogy merre kell úsznom.-Rendben.-mondtam hangosan és beleügettem a tengerbe. Egyre beljebb úsztam és eltávolodtam a parttól. -Gyerünk orfano gyerünk!- bíztattam magam. Még nem volt sokszor alkalmam úszni életem során [Folyt. Köv.:Korall part] |
Két árny:
[A fekete ló elvágtatott, s ők kicsivel ez után előbukkanak a tenger felől]
Hallottak valamit, valaki hívta őket. Erre nem volt még sokszor példa, ezért nem jelentek meg azonnal. Egyetlen lény van a szigeten, kinek a parancsára rögtön megjelennek bármi legyen is: Mefisto! És ez a valaki nem ő volt. - Ki ő? Ki ő? KI ő? - visszhangozzák, majd elhallgatnak és néznek arra, amerra az a valaki eltűnt.
[Nagyon gyors vágtában eliramodnak Mefisto erdeje felé...] |
Krenolos
Semmi.Nem történt semmi.~Ettől féltem.~gondoltam.~Ha sietek talán még visszaérek a völgybe,mielőtt elindulnak~
[folyt.köv.Hideg völgy] |
Krenolos
Megálltam a tengerpart szélénél.~Remélem sikerül.~gondoltam,majd körülnéztem,nem követett-e valaki.Minden csöndesnek tűnt.Belenyihogtam halkan a levegőbe,remélve felbukkannak azok az Árnylovak.~Kérlek gyertek ide,kérlek gyertek ide,kérlek gyertek ide,...~imádkoztam magamban.~Ha most nem akkor soha...~ |
 A különös tekintetű kanca kecsesen lépdelt tengerparton ,a merengően nézve a tenger végtelenbe vesző hullámait. Sörényén ezüstős fénnyel játszott a nap mely már lemenő félben volt a horizonton, az eget vérvörös barázdák határolták. Cintrol teste különösen szinte ragyogni látszott,szinkronban volt a tengeren játszó tajtékkal. Szeme kéken izott...~ Napok teltek el...kezdek tartani tőle h örökre itt ragadok...látam lovakat erre de egyenlőre nem érzem h szükségem van a társaságukra..annyira mások mint én...~ Melső patáival egésszen közel ment a vízhez hogy érezze a hűs kékség permetjét.
[Folyt.köv.: Hideg völgy] |
Kis homokos tengerpart a sziget nyugati részén. Hallani a hullámok morajlását és érezni a sós levegőt. Innét lehet átúszni a Főszigetre vagy a Lagúnás-szigetre.
Fősziget: a hullámok közt kell úszni, eltart egy ideig mire átérünk (A másik ménes területe).
Lagúnás sziget: sekély vízen kell átúszni (Hiénák uralják). |
[112-93] [92-73] [72-53] [52-33] [32-13] [12-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Egy darabig csak némán hallgatnak, talán nem is tudják mit felekjenek. Aztán:
- Apámtól úgy tudom, rokona vagyok Mefisto-nak. Igaz ez? - Kérdeztem és nagyot nyeltem.
Orfano:
A különös tekintetű kanca kecsesen lépdelt tengerparton ,a merengően nézve a tenger végtelenbe vesző hullámait. Sörényén ezüstős fénnyel játszott a nap mely már lemenő félben volt a horizonton, az eget vérvörös barázdák határolták. Cintrol teste különösen szinte ragyogni látszott,szinkronban volt a tengeren játszó tajtékkal. Szeme kéken izott...~ Napok teltek el...kezdek tartani tőle h örökre itt ragadok...látam lovakat erre de egyenlőre nem érzem h szükségem van a társaságukra..annyira mások mint én...~ Melső patáival egésszen közel ment a vízhez hogy érezze a hűs kékség permetjét.
