|
Témaindító hozzászólás
|
2011.06.23. 13:34 - |
Körülbelül a sziget közepén van a Keleti Erdő közelében. Üde völgy egy sziklafal közelében, ahol barlangok is vannak meg egy kis ér hűs vízzel. A ménesnek ez a törzshelye, itt a legnagyobb a biztonság. |
[220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
 Luna:
-Ha az erős fényre tűntek el, akkor lehet, hogy mindig erős fénynél kéne állnunk?-kérdeztem Szikrára nézve. Most igazán nem értettem semmit.-De egyszer úgyis besötétedig.-cáfoltam meg önmagam |
Szikra:
 - Igen-igen! - bólogattam hevesen Árnyéknak. - A fényre eltűntek, de később, mikor már nem tűzött be a nap olyan erőteljesen, akkor megjelent. - elgondolkodtam. - Aki már meghalt azt nem ölhetjük meg, való igaz. Hát akkor... csak van valami megoldás, csak rá kellene jönnünk. - néztem végig a többieketn, de úgy tűnt, nem lesz könnyű rábukkani a megoldásra. |
 Aquarius:
-De őket nem is lehet legyőzni..-néztem nagyot.-Ők meghaltak már.-lázasan töprengtem, hogy hogyan tudják megvédeni a ménesünket. -Én nem értek ezekhez..~Vajon ez csak egy fenyegetés volt, vagy be is fog következni?~ |
Árnyék:
- Ezek árnyak! Nem lovak. Nem hiszem, hogy meg lehet őket ölni, nem tűnnek túl élőnek. - Mondtam Lunának, majd végignéztem a lovakon. - Mit tehetnénk? Az is benne volt az üzenetbe, hogy ha valaki megpróbál tenni ellene az meghal! - Gondolkodtam el. - A fényre eltűnt, nem?
|
Delta:
 Luna nagyon agyalt a megoldáson.
- Erővel győzni...? Hm... Nem tudom.- ~ Régen én is így tettem volna, de most? ~ - Attól tartok itt erővel nem megyünk sokra, hiszen ezek nem élnek. De hogyan győzhetünk le egy.. árnyat, mi lehet ez? Szellem? Hogyan-hogyan..? - töprengtem én is fennhangon és ötleteket vártam. |
Luna:
-Lehet, hogy el kéne rejtőznünk egy barlangban?-kérdeztem a többiektől. -Vagy kiképezni magunkat és erővel győzni?-ráztam meg a fejem. A sörényem ide oda röpködött. |
Szikra:
Lunával együtt én is gondolkodni kezdtem.
- Talán... azokon, akik azoknak a leszármazottai, akik Mefisto idejében éltek...? - tippeltem. - Vagy lehet, hogy mindenkin, nem tudom vajon hogy érthette. De az biztos, hogy valamit tenni kell ellene. De így, hogy nincs itt az a ló sem, aki tud mindent... - Neesah-ra gondoltam. - Csak visszajönnek most már! |
Aquarius:
Delta szavain gondolkodtam.
-Hát elég bátor Neeaah, hogy ketten egyedül mentek el.-néztem újra körül.. -Igazad van Aphrodité az összetartás fontos.-mondtam.
Luna:
Átvettem a pej lótól a szót.
-Igen..-helyeseltem.-Ki tudja, hogy mikor bukkan fel újra. És egy csomó lónak kell félnie. Vajon kiken fog bosszút állni?-kérdeztem és gndolkodtam hangosan. |
Aphrodité:
 - Mindenesetre azt hiszem az összetartás fontos. - szólaltam meg. Eddig úgy véltem, hogy jobb nekem egyedül, szerettem magam barangolni a környéken, de most hirtelen fontossá volt, hogy együtt maradjak a többiekkel. - És egyet értek Deltával, nem szabad egyedül mászkálni sehová sem. - tettem még hozzá. |
Delta:
- Itt kezdődik a probléma. Én sem tudom, hogy mire számíthatunk, mert eddig nem tudtam, hogy a legenda valóban igaz. - mondtam feszülten. - Neesah valószínűleg jobban képben van, ám ő most Tropiccal elment valahová és azt ganítom, hogy ezügyben vannak távol. De ha visszajön, remélem megnyugtat. - ~ Csak jönne már vissza ~ gondoltam mérgesen. |
Aquarius:
Dermedten figyeltem, amit Delta és Szikra felváltva meséltek.-Komolyan?-kérdeztem.-Mire számítsunk?-mondtam, s állandóan körül néztem, hogy lát e valaki. De szerencsére csak a ménes tagja voltak mellettünk. |
Delta:
Átvettem a szót Szikrától, aki kezdett belelendülni a mesélésbe. ~ Hiába, mesélni nagyon szeret. ~ csóváltam a fejem, aztán komolyan végignéztem Lunáékon.
- Gondolom tisztában vagytok Mefisto legendájával. Nos magától Mefisto-tól kaptunk üzenetet és ez nem vicc és nem is átverés... sajnos. Ezt üzente: ,,Mindenre emlékszem, nem felejtettem el semmit, ti sem vagytok különbek, jobbak, talán csak hibásabbak is, mint a másikak. De már nemsokára mindenki megkapja amit érdemel. Hazugságban éltek és a vezéretek ezt tudja, hiába akar tenni ellenem, nem fog tudni, ha megpróbálja, akkor meghal.,, - idéztem az árny üznetét szóról szóra. Valahogy megjegyeztem, talán mert rémítő volt... |
Luna:
Tágra nyíltak a orrlyukaim. Óvatosan körülnéztem, de szerencsére nem láttam semmit. _tényleg?-kérdzetem, s közben Aquariust figyeltem, aki csak dermedten állt, és alig vette a levegőt. Elkeztem remegni. -Mondott valmit?-kérdeztem. |
Szikra:
~ Rendben-rendben, megnyugszunk, igaza van Deltának. ~ fújtam ki a levegőt és a két most érkezett társunkra néztem.
- Itt járt egy árny! Olyan, amit már nemrég láttunk Deltával a temetőben... - fogtam bele a mesélésbe halkan. - Először nem látta senki, csupán én, aztán eltűnt. Nagyon megijedtem, azt hittem megbolondultam, de aztán meglátta Árnyék, s végül Delta begurult és addig szólongatta míg meg nem mutatta magát. - gyorsan vettem egy mély levegőt, mert nagyon hadartam ezidáig. - Gonosznak tűnt és nagyon félelmetes volt, jó, hogy Ti nem láttátok. - borzongtam meg. - azt mondta, hogy üzenetet hozott. - megálltam egy pillanra, hogy lássam mit szólnak az eddigiekhez. |
Aquarius:
-Miért mi történt?-kérdeztem és a tömeget néztem.-Egy meteor csapódott be?-kérdzetem hihetetlenül. Felcsaptam a fejem, és a levegőbe szagoltam. ~mi lehet ez a szag?~töprengtem magamban.
Luna:
-Bármi történt én megnéztem volna..-ingattam jobbra balra a fejem.Kicsit megbozongtam, és ettem egy levelet. ~ezt eltanultam Aquarius-tól~ nevettem magamban. |
Aphrodité:
Mikor elállt az eső kiléptem. Feszültem figyeltem mik történnek, de nem igen szóltam hozzá. Az árny megjelenése nagyon megijesztett és az üzenete is. Láttam, hogy mindenki tanácstalan és rémült, kezdtem én is elég ideges lenni. ~ Merre lehet Aquarius, mikor visszajöttem ide, akkor még mögöttem jött. ~ idegeskedtem, de aztán végre valahára megpillantottam s megkönnyebbültem.
- Végre Aquarius, már aggódtam hol vagy, szia Luna! - köszöntöttem őket. - Nagyon sok mindenről lemaradtatok, de jobb is hogy nem voltatok itt. - mondtam idegesen. |
Aquarius:
A völgybe érkeztünk, és nagyon meglepődtünk, mert jópár ló volt ott.
-Sziasztok.-köszöntem. kicsit nagy volt a felfordulás.
Luna:
-Sziasztok! Lemarsdtunk valamiről?-kérdeztem, s közben a társaságot néztem. |
Delta:
Lázasan gondolkodtam. ~ Mit csináljunk, mit csináljunk? Nem tudom, hol van Neesah, alig tudok valamit, arról, hogy Mefisto mit tehet egy lóval, nem ismerem az árnyakat... ~
- Legelőször nyugodjon meg mindenki! - néztem végig a felbojdult ménesen szigorúan. - Utána lehet végiggondolni, hogy mit csinálunk. Árnyék, nem lesz végünk, nyugi! Megvárjuk Neesah-t, ő tudni fogja mit kell tenni. És addig... addig senki sem megy el egyedül sehová! Viláágos? - néztem végig a lovakon. |
Szikra:
Egész idáig csak álltam némán. Az árny eltűnt, Delta és Árnyék pedig beszélgetni kezdtek. Sokáig nem szóltam közbe, de aztán megszólaltam:
- Vég? De hát miről beszélsz Árnyék? Ne áss el még minket. Valamit csak csinálhatunk! - mondtam kétségbe esve és Deltára pillantottam:
- Mit fogunk csinálni, mondj valamit! |
Árnyék:
- Mefisto legendája igaz! - Motyogta. - Bosszút fog állni a legendák szerint. - Nyerítetem idegesen. - A többieknek is tudniuk kell! Ez a vég híre. - Toporzékoltam. - Menjünk vissza a barlangba! Kérlek! |
[220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Luna:
- Igen-igen! - bólogattam hevesen Árnyéknak. - A fényre eltűntek, de később, mikor már nem tűzött be a nap olyan erőteljesen, akkor megjelent. - elgondolkodtam. - Aki már meghalt azt nem ölhetjük meg, való igaz. Hát akkor... csak van valami megoldás, csak rá kellene jönnünk. - néztem végig a többieketn, de úgy tűnt, nem lesz könnyű rábukkani a megoldásra.
Aquarius:
Luna nagyon agyalt a megoldáson.
- Mindenesetre azt hiszem az összetartás fontos. - szólaltam meg. Eddig úgy véltem, hogy jobb nekem egyedül, szerettem magam barangolni a környéken, de most hirtelen fontossá volt, hogy együtt maradjak a többiekkel. - És egyet értek Deltával, nem szabad egyedül mászkálni sehová sem. - tettem még hozzá.
