|
Témaindító hozzászólás
|
2011.06.23. 13:34 - |
Körülbelül a sziget közepén van a Keleti Erdő közelében. Üde völgy egy sziklafal közelében, ahol barlangok is vannak meg egy kis ér hűs vízzel. A ménesnek ez a törzshelye, itt a legnagyobb a biztonság. |
[220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
Aphrodité:
 Már bőrig áztam, mire végre valahára visszaértem. Sokan hallgattak ránk és ide jöttek, reméltem, hogy az erdőből is átjönnek majd hamarosan.
- Megtaláltam őket Delta és szóltam nekik, remélhetőleg jönnek mingyárt. - jelentettem az ideiglenes vezérnek, majd én is a barlangba húzódtam, ahol már páran gubbasztottak. |
Árnyék:
 Egy kis késéssel én is megérkeztem. Felmásztam a sziklákon át a többi lóhoz. - Sziasztok! Hallottam mi a helyzet és azt is, hogy ide kell jönni. - Mondtam, majd odasétáltam vidáman Deltához, ugyanis a ménesemhez majdnem mindig kedves vagyok. Mikor odaértem az arcom elkomolyodott, kinéztem az égre, s ez után megszólaltam. - Nincs semmi jó előérzetem... - Kezdtem bele mondandómba. - A levegő nem hűlt le annyira, mint ahogy szokott, csak a szél fúj hideget. Az is lehet, hogy még jégeső is lesz. - Figyelmeztettem Deltát. |
Delta:
 Végre megérkeztek a többiek épségben: ~ jól van, akkor Nedini is rendben van. ~ nyugodtam meg, aztán Neelam-hez fordultam:
- Igen, az erdőben keresi őket, remélem hallgatnak rá és idejönnek. Egyre rosszabb az idő, olyan rossz előérzetem van. - mondtam gondterhelten. Eddig azt hittem jó dolog főnöknek lenni, de most kissé megijesztett a felelősség. |
Szikra:
 Neelam és Nedini mögött én is beértem végre a völgybe. Közben mindig hátra-hátra pillantottam, hogy lássam jön-e Aquarius. Aztán követtem Nedinit be a barlangba, hogy végre én is szárazon lehessek.
- Mi történt veled Nedini? Hogy kerültél a tengerbe? - kérdeztem a kis kancát. |
Nedini:
 Most szót fogadtam Neelam-nek és felkapaszkodtam a sziklákon az egyik nagyobb barlanghoz. Mögöttem jött Szikra is. Eléggé fáztam, örültem, hogy végre száraz helyen vagyok.
- Maradok, ne aggódj! - válaszoltam a testvéremnek bosszúsan. - aztán felnéztem az égre: még mindig esett és időről időre villámok cikáztak át az égen, s ezután hatalmas dörrenés rázta meg a csendes szigetet. Behúzódtam a barlang végébe és unottan hallgattam az esőcseppek kopogását. ~ Kipp-kopp, kipp-kopp... unalmas órának nézünk elébe. ~ gondoltam. |
Neelam
Mögöttem vágtázott mindhárom ló akiket megtaláltam. Rájuk pillantottam és megszólaltam.
- Menjetek a kis barlangokba! Légyszíves Neesah és Tropic elmentek valamerre beszélni mi sem tudjuk merre lehetnek, de addig Delta a főnők. - mondtam nekik kedvesen de ugyanakkor határozottan. Vizes szőrőm alatt fáztam a hideg széltől, de tudtam, hogy körülbelül a hugom is ezt érzi, úgyhogy felé fordultam.
- Nedini maradj a barlangba addig ameddig ki nem süt a nap. Nehogy aztán, még megfázz nekem.- szóltam rá a hugomra, bár valahol sejtettem, hogy amint eláll az eső ő egyből ki fog jönni a barlangból, akkor is ha nem süt a nap. Újra Deltához fordultam rámosolyogtam majd körbenéztem.
- Aphrodite elment a többiekért? - kérdeztem mert észrevettem a sárga kanca hiányát, bár a kérdésemre sejtettem a választ. |
Aphrodité:
 - Jó, menj csak Neelam. - néztem utána ahogy gyorsan elmtánt a völgyből. Deltára pillantottam:
- Rendben, indulok. Hamarosan visszajövök. - ígértem és nagy léptekkel elügettem az erdő felé. Már esett az eső, nagy hideg cseppek csöppentek a hátamra. Megborzongtam és összehúztam magam. Még nagyobb iramban ügettem.
[Folyt.köv.: Keleti erdőség] |
Delta:
Neelam elindult a huga keresésére én pedig Aphrodité-re néztem:
- Én maradok itt, elvégre most rám van bízva a ménes. Kérlek Aphrodité menj el és szólj a többi lónak, egyébként is beszélni akarok velük, tudniuk kell mi a helyzet. - kértem meg a kancát. |
Majdnem egyidőben szólaltam meg Aphroditeval, de ő mégis megelőzőtt.
- Fogalmam sincs, de Szikrát se látom. - mondtam majd Deltára néztem és megszólaltam.
- Megyek megkeresem őket adig ti nézzétek meg a Keleti erdőséget általában arra szoktak kóborolni a legtöbben. De persze az én hugom tuti megint a Lagúnán volt, úgyhogy most meg kell néznem a legközelebbi tengerpartot.- motyogtam majd kecsesen vágtázva indultam meg a kikötő felé.
Folyt.köv.: Fősziget / kikötő |
Aphrodité:
Neelam kedvesen köszöntött.
- Szia! - viszonoztam barátságosan a köszönését. Aztán elindultam a barlangok felé. ~ Kevesen vagyunk itt, utána kellene járni, hogy hol vannak a többiek... ~ gondolkodtam, aztán Neelam-hoz fordultam:
- Merre van a húgod? - kérdeztem, mikor észrevetettem, hogy ő sincs itt. |
Delta:
Amíg Neesah távol volt rámbízta a ménes vezetését, így határozottan adhattam utasításokat:
- A szirtnél lévő barlangok egyikébe kellene behúzódni. Menjen mindenki! - néztem végig a társaságon és azt kezdtem figyelni ki nincs itt a ménesből. ~ Pfúú ez nehéz feladat, így összetartani egy nagy ménest. ~ gondoltam.
- Neelam, Aphrodité segítsetek! Kik nincsenek itt a ménesből? - kérdeztem őket. |
Hirtelen az arab gyönyörűséget, Aphroditet vettem észre közöttünk.
- Szia. - köszöntem neki kedvesen majd felnéztem az égre, tényleg gyűltek a fekete felhők, de engem mégsem ez aggasztott, hanem az, hogy merre lehet már megint a húgom. Deltáékhoz fordultam újra majd bólintottam az ötletére.
- Igen igazad van, valahová be kéne menni, csak nem tudom hová. - mondtam miközben újra dörrenés rázta meg a völgyet és egy sárga villám cikázott át a felhők között. |
Delta:
- Nem tudjuk mi sem, de biztos kiderül. - válaszoltam Aphrodité-nek. - Lehet, hogy be kellene húzódni a vihar elől valahová. - tettem még hozzá az eget kémlelve. Most már nagyon fújt a szél, a völgyben az összes ló felkapta a fejét és idegesen járkált körbe-körbe. |
Aphrodité:
Nagyon sokáig csak félrevonulva legelésztem és figyeltem a többieket: a beszélgető Tropicot és Deltát, Neesah és Delta párbeszédét, Tropic és Neesah pusmogását... Arra figyeltem igazán föl, hogy Neesah Deltára bízta a ménest amíg elmennek valahová.
Odasétáltam a többiekhez.
- Hova mentek Neesah-ék? - kérdeztem Deltát. Éppen ekkor hatalmas mennydörgés rázta meg a völgyet. Megijedtem és félreugrottam, de aztán összeszedtem és megnyugtattam magam. ~ Ezen a szigeten mindig olyan nagy viharok szoktak lenni. ~ borzongtam meg. |
Delta:
~ Végül is iagaz van ~ nyugodtam meg és legelészni kezdtem Neelam mellett.
- Igazad van, ha valami fontos (~ márpedig fontosnak tűnt ~) azt úgy is elmondja. - mondtam kedvesen most már.
Nyugodtan legelésztünk, aztán egyszer csak egy nagy dörrentsét hallottam. Ijedten rezzentem össze, hirtelen nem tudtam, hogy mi történt. A ménes többi lova is nyugtalanul pislogott körbe. Felnéztem az égre és láttam, hogy mindenhol csupa fekete felhő van.
- Vihar lesz azt hiszem. - néztem Neelam-re, s ebben a pillanatban a szél is feltámadt. |
Tropic
 -Köszönöm a bizalmad Neesah. Rendben menjünk- mondtam és egyre kiváncsibb lettem mit akar mondani.
[Folytatás köv. Zátonypart]
|
 - Értem. - mondtam Deltának majd én is a ménesvezér felé néztem. ~ Tényleg elég érdekes, de Neesahban megbízjhatunk. Biztos elmondja majd ha itt lesz az idő.~ * Gondoltam magamban majd Deltára néztem, Egészen magas volt és fekete színű. A sörénye hosszú és mikor bosszúsan felém fordult meglibbent a szélben.Kissé elkalandoztam de a szemébe néztem és bólintottam.
- Igen kissé furcsa, de majd ha kel Neesah úgy is elmondja miről volt, szó. Nem, gondolod?- kérdeztem a mént, majd lehajoltam pár fűszálért. Hirteln éles dörrenés rázta meg a környéket. |
Delta:
Mialatt Neelam-el beszélgettem megakadt a szemem Neesah-n és Tropicon, akik bizalmasan beszélgettek. Mint mindig, most is elöntött a méreg, hogy kihagynak valamiből, de megnyugtattam magam, nem rendezhettem patáliát.
Aztán Neesah még megkért, hogy figyeljek a ménesre, s ezután mindketten elmentek valahová.
- Hát ez furcsa, nem Neelam? - néztem feléje kicsit mérgesen. - Vajon hová mehettek? - ~ Csak engem érdekel ennyire vajon...? ~ |
Neesah:
 Egyre komorabb és komorabb arckifejezéssel hallgattam Tropicot. Az, amit mondott, lepergett az én szemeim előtt is: tisztán láttam mindent. Eszembe jutott Mefisto alakja, a viselkedése, a nagyszüleim történetei róla, saját emlékeim fiatal koromból: minden. ~ Tropic okos, megfontolt és erős ló. Neki elmondhatom a történet másik felét is Mefisto-ról... Tudnia kell, mert ő tud segíteni. És másoknak is tudnia kell! ~ döntöttem el végül és mély lélegzetet vettem.
- Tropic! Benned megbízom, eszes, megbízható tagja vagy a ménesnek. Gyere velem, elmesélek valamit, amit tudnod kell. De itt nem akarom... - néztem rá a többi lóra és megráztam a fejem. ~ Jobb ha ők még nem tudnak semmiről, talán Deltának később elmondom... ~ morfondíroztam.
- A zátonypartra megyünk, induljunk, érjünk oda napnyugta előtt. - mondtam. - Delta! Figyelj a ménesre jövünk vissza nemsokára! - adtam utasítást még gyorsan és már ügetni is kezdtünk. Láttam Tropic arcán a kíváncsíságot.
[Folyt köv.: Zátonypart ] |
Tropic
- Igen Neesah Mefistoról beszélek. Amikor odaértem ahol láttam, már hült helye volt. Utána bolyongtam és átmentem az Árnyas-szigetre. Ott találkoztam aztán Mefistoval és egy csapat lóval még. Úgy láttam, mintha veszekedtek volna. Elbújtam egy bokor mögé, de nemtelt el sok idő és aztán elvágtatni láttam melettem. Gyorsan utána mentem. Mivel szerettem volna vele beszélni és megkérdezni, hogy mivolt ez az előbbi, ezért bevágtam elé, de akkor felágaskodott és majdnem megsebzett. Csak annyit mondott, nem ér rá menjek az útjából. Nagyon feldúlt volt. Utána észrevette, hogy egy csapat ló vágtat felénk és neméppen úgy nézett ki mintha megakarnának állni. Én gyorsan elugrottam onnan, Mefisto annyit mondott hogy ezt még nagyon megbánják, és elvágtatott egy erdőbe, ami elég ilyesztő és hátborzongató helynek tünt. A többi ló utána. Egyszercsak egy hatalmas nyerítést hallotam és egy puffanást. Azóta nem láttam Mefistot. Se a többi lovat. Nemtudom mi történhetett ott, de az biztos, hogy nem jó dolog. Azóta is gondolkozom azon, hogy azt hogy " ezt még nagyon megbánják" vajon mire mondhatta. Netán bosszút akar álni mindenkin, és Deltáék őt látták volna? Nemtudom, de attól félek, hogy ezen az évfordulón történni fog valami... - fejeztem be a mondatot. Látszott Neesah-n valami furcsa. Nem mondanám félelemnek mert nem de az biztos, hogy az arca nem súgott valami jót.
|
[220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Már bőrig áztam, mire végre valahára visszaértem. Sokan hallgattak ránk és ide jöttek, reméltem, hogy az erdőből is átjönnek majd hamarosan.
Egy kis késéssel én is megérkeztem. Felmásztam a sziklákon át a többi lóhoz. - Sziasztok! Hallottam mi a helyzet és azt is, hogy ide kell jönni. - Mondtam, majd odasétáltam vidáman Deltához, ugyanis a ménesemhez majdnem mindig kedves vagyok. Mikor odaértem az arcom elkomolyodott, kinéztem az égre, s ez után megszólaltam. - Nincs semmi jó előérzetem... - Kezdtem bele mondandómba. - A levegő nem hűlt le annyira, mint ahogy szokott, csak a szél fúj hideget. Az is lehet, hogy még jégeső is lesz. - Figyelmeztettem Deltát.
Végre megérkeztek a többiek épségben: ~ jól van, akkor Nedini is rendben van. ~ nyugodtam meg, aztán Neelam-hez fordultam:
Neelam és Nedini mögött én is beértem végre a völgybe. Közben mindig hátra-hátra pillantottam, hogy lássam jön-e Aquarius. Aztán követtem Nedinit be a barlangba, hogy végre én is szárazon lehessek.
Most szót fogadtam Neelam-nek és felkapaszkodtam a sziklákon az egyik nagyobb barlanghoz. Mögöttem jött Szikra is. Eléggé fáztam, örültem, hogy végre száraz helyen vagyok.
- Jó, menj csak Neelam. - néztem utána ahogy gyorsan elmtánt a völgyből. Deltára pillantottam:
- Értem. - mondtam Deltának majd én is a ménesvezér felé néztem. ~ Tényleg elég érdekes, de Neesahban megbízjhatunk. Biztos elmondja majd ha itt lesz az idő.~ * Gondoltam magamban majd Deltára néztem, Egészen magas volt és fekete színű. A sörénye hosszú és mikor bosszúsan felém fordult meglibbent a szélben.Kissé elkalandoztam de a szemébe néztem és bólintottam.
Egyre komorabb és komorabb arckifejezéssel hallgattam Tropicot. Az, amit mondott, lepergett az én szemeim előtt is: tisztán láttam mindent. Eszembe jutott Mefisto alakja, a viselkedése, a nagyszüleim történetei róla, saját emlékeim fiatal koromból: minden. ~ Tropic okos, megfontolt és erős ló. Neki elmondhatom a történet másik felét is Mefisto-ról... Tudnia kell, mert ő tud segíteni. És másoknak is tudnia kell! ~ döntöttem el végül és mély lélegzetet vettem.
