|
Témaindító hozzászólás
|
2011.06.24. 13:16 - |
A sziget kisebb-nagyobb dombjai közül emelkedik ki ez a hegy, melyről belátni az egész Árnyas-szigetet és még a másik két sziget is látszik. Kopár, növényzet gyéren borítja, tigrisek előfordulhatnak. |
[67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
Fantom:
 - Gondolkodj el SArkcsillag. - Mondtam fagyos nyugalommal, amire Foxy egyre szomorúbb lett. - Gondolkodj el. |
Sarkcsillag:
 -Rendben,de csak annyit,hogy mi folyik itt,...Fantom,...utálsz?-nyerítettem halkan,és átható tekintettel a mén szemébe nézve. |
Foxy:
- Semmi közöd hozzám, sem a múltamhoz, sem a családomhoz nincs közöd! - Mondtam mérgesen és harcra készen. |
Sarkcsillag:
-Semmi baj Foxy,véletlen volt.-nyerítettem kedvesen.-Békén hagylak,ha megmondjátok az igazat.-nyerítettem Fantomot mereven bámulva.-Szóval?-lérdeztem komolyan.Miért nem láttam még Foxy-t soha. Miért titkolózol előttem,amikor tudod,hogy a titkaid soha nem fogják elhagyni a számat. |
Foxy:
- Nem bírsz békén hagyni minket? - Sunyítottam fogaimmal. - Amúgy igen a tigris én voltam. - Mondtam lenézően. - Én már csikó korom óta ismerem Fantomot, bár nem a ménesben születtem! Mit akarsz még tudni? |
Sarkcsillag:
-Nem hallottam emmit. Csak azért jöttem fel,mert rámdobtatok egy tigrist,és még valamit mondani szeretnék.-nyerítettem szelíd hangon.-Fantom,ha te Foxy-t akarod párodnak,én megértzem,békén hagylak,de kérlek mond a szemembe,hogy nem szeretsz!-nyerítettem szomorúan. |
Fantom:
- Ha kémkedsz, már biztosan tudod. - Sunyítottam. - Mit hallottál? Míért követtél minket? - KÉrdeztem mérgesen. |
Sarkcsillag:
Felértem a hegyre és egy nagy szikla mögé rejtőztem... de amikor meghallottam miről van szó előléptem és megszólaltam: - Fantom ez igaz? - Kérdeztem. Foxy- ra ügyet sem vetettem. |
Fantom:
- Jól vagy? - Kérdeztem kicsit aggódva és megbökdöstem a kancát. - Nyugi. Nem lesz semmi baj. - Vigasztaltam Foxy- t, aki szomorúan csak annyit mondott, hogy szeretlek.
|
Sarkcsillag:
Hirtelen egy tigris gurult felém a hegyoldalon, majd a hátamra esett. ~ Most meg tigrisekkel dobáltok?! ~ Kérdeztem magamban idegesen és elindultam felfelé a hegyoldalon, hogy halljak is valamit. |
Fantom:
Kicsit elhúztam a fejem, mert megzördült a bokor. Két méretes tigris rontott, ki. Felágaskodtam és az egyik tigris felyére készültem dobbantani, de az kikerülte a támadásomat. Feldöntött és Foxy felé ugrott. - Foxy! Fuss! - Kiáltottam a kancára.
Foxy:
- Elfut a gyáva! - Nyerítettem bátran, de akkor is hirtelen ért a tigristámadás, de el tudtam ugrani, viszont a másik a hátamon landolt és belém harapott, szerencsére Fantom elkapta a tigris nyakát és az előttünk lévő szakadékos rész felé hajította. Én dühösen a másik felé haraptam, de a fogam csak a levegőt érte. Megfordultam és lerúgtam a tigris, egyenes (és véletlenül) Sarkcsillag fejére. XD |
Sarkcsillag:
Tovább gondolkodtam a történteken:~Vagy talán Fantomnak van baja? Jajj,hát persze! Ezért lehetett olyan komor az utóbbi időben.Majd beszélek vele,de azért remélem,hogy nem lesz öngyilkos~gondoltam.Már annyira féltem,hogy ilyeneket gondoltzam. |
Sarkcsillag:
A hegy lábához értem,és felnéztem a két lóra. Ők nem láttak engem, de én láttam őket. Azt is láttam,hogy a kanca a fejét Fantom nyakára hajtja.~itt meg mi folyik,mi baja van Foxy-nak?~kérdeztem magamban,de ez a mozdulata olyan volt számomra,mintha száz ló tiport volna végig a szívemen. |
Foxy:
- Nem lett semmi bajom. - Mondtam Fantomra nézve. - Örülök, hogy segíthettem. Akár mit döntesz én támogatlak. - Mosolyogtam kedvesen. - Szeretlek Fantom és én is köszönök mindent. Tudom, hogy nehéz most neked. - Mondtam vigasztalón. Fantom mellett álltam és szomorúan döntöttem felemet a mén nyakához.
Fantom:
- Ne szomorkodj. Mindig vigyázok rád és Repcevirágra. Apád, anyád is vigyáz rátok. - Mondtam szomorúan. - Köszönöm, hogy segítettél. Sarkcsillag feladhatta. Nem szeretném, ha valami baja lenne miattam. Sajnálom, hogy meg kellett harcolnod vele. Hidd el, neked és neki is jobb így |
Fantom:
Megérkeztem Foxy- val az hegyre. Felmásztunk és egy kicsi fennsíkon megálltam. - Köszönöm Foxy. Remélem nem esett bajod. - Néztem a kancára. |
Fantom:
Megráztam a fejem és elindultam gyors vágtával.
[ Folyt. Köv. Kristály tó ] |
Fantom:
Idevágtattam. Körülnéztem, nem volt senki. Felkaptattam a hegyre és onnan néztem az erdőt és a mellette elterülő szakadékot és a sötét északi részt. ~ Mi legyen? Éveken át elszorítottam a bennem nyugvó gonoszt. Engedjek? ~ Gondolkodtam el. ~ A szakadéknál tényleg úgy tűnt, hogy olyan vagyok mint Mefisto. Gonosz és vad. De van bennem jó, ha nem is olyan sok. ~ |
Miracle:
 Ismét ide, a hegyhez érkeztem, és ismét felkapszkodtam a tetőre. Most nem követett senki, végre egyedül voltam. Némán figyeltem a szigetet. A sötét erdő fái baljóslóan jobbra-balra dőltek a széltől, amelyből idefenn különös módon én mit sem éreztem.
~Ideje visszaindulnom. ~ gondoltam feszülten. Idegesség fogott el, végigfutott a hátamon a hideg, de nem értettem miért.
[folyt.köv.: Hidegvölgy] |
Orfano: Egyedül maradtam a barlangban de nem volt kedvem ott maradni úgyhogy én is a Hideg völgy felé indultam.[Folyt.köv.:Hideg völgy] |
Hajnalfény:
[ Folyt. Köv.: Homokkő part ] |
[67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
- Gondolkodj el SArkcsillag. - Mondtam fagyos nyugalommal, amire Foxy egyre szomorúbb lett. - Gondolkodj el.
-Rendben,de csak annyit,hogy mi folyik itt,...Fantom,...utálsz?-nyerítettem halkan,és átható tekintettel a mén szemébe nézve.
Ismét ide, a hegyhez érkeztem, és ismét felkapszkodtam a tetőre. Most nem követett senki, végre egyedül voltam. Némán figyeltem a szigetet. A sötét erdő fái baljóslóan jobbra-balra dőltek a széltől, amelyből idefenn különös módon én mit sem éreztem.
