|
Témaindító hozzászólás
|
2011.06.25. 16:13 - |
A kicsiny sziget csücskében található kis korallzátony. Nem túl nagy, de annál szebb. Innen lehet átjutni a két másik, nagyobb szigetre.
Fősziget: könnyedén át lehet úszni (főszigeti ménes területe).
Árnyas-sziget: mélyebb a víz, de nincs messze (árnyas-szigeti ménes területe). |
[80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
Fantom:
 Igazából düh és félelem kavargott bennem. Félelem, mert féltem, hogybántom Sarkcsillagot. Düh, mert nem tudtam mit tenni ellene. |
Félig már elfordulva megálltam, és felemeltem a fejem. ~Ma is hideg lesz éjjel, így találnom kell egy helyet, ahol éjszakázhatok~ Tekintetemmel a tájat pásztáztam, és azon filóztam, ma hova menjek, mert a tegnapi fa alatti megoldás nem volt a legjobb...
Semmi jó nem jutott eszembe, így egy nagyot sóhajtottam. -Talán maradok itt...-mormoltam félhangosan.
|
Fantom:
Nem akartam bántani a kancát. Nem tudtam mit csinálni. Lassan lenyugodtam. Folyamatosan Sarkcsillagra nézegettem zavart tekintettel. Ahányszor ránéztem mindig egyre nyugodtabb lettem. |
Nos, akármennyire szép is volt aza pillanat, mikor Fantom lehiggadt, nagyon hamar elmúlt. Hátrapillantott a kancára, és mikor ismét visszanézett, mármegint az az eszelős harag lobogott a tekintetében. Kezdtem úgy gondolni, hogy talán jobb lenne hagyni őket, ha már ennyire nem akarja, hogy itt legyek.
-Öhm... bocsi a zavarásért, azt hiszem, megyek...-Mondtam csendesen, és elfordultam. |
Fantom:
Elegem volt mindenből, az egész világból. Sarkcsillag ismerhette ezt az érzést, mikor majdnem lelöktem a szakadékba.  Nem értettem semmit, de nem is érdekelt. A világos kanca kezdet kicsit feszült lenni. Hátrafordultam és megláttam rajta azt a rémületet. Az én szemem vadul villogott, de kezdtem kicsit nyugodni, majd újra fellobbant bennem az a vad düh.
|
Methis:Fantom egy pillanatra nem vágottolyan ellenséges képet, hanem mintha megijedt volna... nem tudom, miért, de együttéreztem vele. |
Fantom:
Nem tudtam, hogy mi van velem, de az biztos, hogy nem teljesen önszántamból vagyok ilyen. Igazán nem vártam társaságot. |
Hátrahőköltem a Fantom szemében lángoló gyűlölettől. Komolyan, ez a ló utál engem... azt sejtettem, hogy nem fognak a nyakamba ugrani, de arra már nem gondoltam, hogy ennyire feldühödik... komolyan, mintha épp megenni készülném őket. |
Fantom:
Már megint átcsapott a hangulatom egy sokkal erőszakosabb és vadabb formába, hisz Mefisto vére folyt bennem. Szemem szinte lángolt a dühtől, mert már megint eluralkodott rajtam valami... valami, ami lehet, hogy erősebb nálam.... |
Methis:
A hideg fogadtatástól kicsit elszállt a kedvem, de én se reagáltam volna másképp ha egy vadidegen odajön hozzám.
-Methis vagyok.-nyerítettem nyugodtan, holott a szívem ezerrel kalapált.-Ne haragudjatok a zavarásért, de csak nemrég érkeztem ide...
Fantom ugyan még mindig csúnyán nézett, de aszürke kanca mintha kicsit barátságosabbnak tűnt volna, legalábbis előrébb lépett. |
Fantom:
Eléggé meglepődtem, hogy ez a ló idejött hozzánk. Nem ismertem ezt a lovat én nem voltam barátkozós kedvemben. - Te meg ki vagy? - Csaptam hátra a fülem. Védőn Sarkcsillag elé léptem. |
Épp békésen álldogáltam a parton, mikor két ló tűnt fel. Az elsőt, egy fekete mént ismerősnek találtam... összeszedtem hát a bátorságom, és odaügettem hozzájuk. Út közben hallottam, hogy a kanca mond valamit a társának, és a nevén nevezi: tehát a ló neve Fantom...
Mikor odaértem, egy kicsit idegesen toporogtam, majd nagy bénán ennyit nyerítettem:-sziasztok...
A két ló úgy nézett, mintha nem tudná eldönteni, én most hiéna vagyok, vagy félkegyelmű... |
Fantom:
Megérkeztem a kancával. Elsőnek léptem ki a vízből, Sarkcsillag szorosan mögöttem volt. A hullámok eléggé csapkodtak. Hátripallantottam. Láttam. hogy a kanca is sikeresen a partja jutott. |
ORFANO: Én is a habok közé vetettem magamat és hamar utolértem Hajnalfényt.Együtt úsztunk tovább.[Folyt.köv.:Homokkőpart] |
Hajnalfény:
 A parttra érve sebesen bvágtattam a víz felé,és a habok közé vetettem magam.-Siess Orfano!-nyerítettem,és sietve kapálóztam a lábammal,hogy előbbre jussak.
[ Foly. Köv Homokkő part. ] |
Hajnalfény:
Zavaromban én csak követtem Orfanot. még sosem jártam itt,ezért jól jött egy idegenvezető.
[Folyt.köv.:Belső lagúna] |
Orfano: -Hát...már untam egy kicsit a ménest mármint ezt a Mefisto témát...illetve majd CAvallo elmondja mi történt.Úgy éreztem hogy most felesleges vagyok a völgyben így eljöttem.Már voltam itt egyszer és tetszik ez a sziget.Feltéve hogy sok a hiéna.-mondtam a kancának.~Úgy érzem nem lesz itt Nedini úgyhogy megmutatom neki a szigetet.~gondoltam.-Gyere mutatok egy szép helyet.-hívtam és és elindultam a sziget belseje felé.[Folyt.köv.:Belső lagúna] |
Hajnalfény:
-Szia!-nyerítettem kissé zavarodottan.-Háát én csak,... tudod én csak követtelek,mert azt hittem,hogy a másik ménes területére mész.-füllentettem,de ez nekem általában jól megy. -És mit csinálsz itt egyedül? ...Ha szabad megkérdeznem? |
Orfano: Kiügettem a vízből és körülnéztem.Beleszegoltam a sós levegőbe.A sörényembe belekapott a szél.Hirtelen a kis pontot vettem észre a vízben felém úszni.-Hajnalfény!Hát te meg mit keresel itt??-kérdeztem barátságosan a mikor kiért a partra. |
Holdfény:
 Én és Snowy igyekeztünk átjutni a szigetre a tenger hullámai közt.még jó hogy mind a ketten jól úszunk.
[ Foly. Köv Homokkő part. ] |
[80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Igazából düh és félelem kavargott bennem. Félelem, mert féltem, hogybántom Sarkcsillagot. Düh, mert nem tudtam mit tenni ellene.
Nem értettem semmit, de nem is érdekelt. A világos kanca kezdet kicsit feszült lenni. Hátrafordultam és megláttam rajta azt a rémületet. Az én szemem vadul villogott, de kezdtem kicsit nyugodni, majd újra fellobbant bennem az a vad düh. 
A parttra érve sebesen bvágtattam a víz felé,és a habok közé vetettem magam.-Siess Orfano!-nyerítettem,és sietve kapálóztam a lábammal,hogy előbbre jussak.
Én és Snowy igyekeztünk átjutni a szigetre a tenger hullámai közt.még jó hogy mind a ketten jól úszunk.
