Témaindító hozzászólás
|
2011.06.25. 16:16 - |

Idilli, varázslatos része a szigetnek. A víz sekély és tiszta, a part homokos. Vigyázat, a hiénák szeretnek itt heverészni! |
[89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
Hajnalfény:
-Igaz,de akkor is.Igen,én Holdfény huga vagyok.-nyerítettem kedvesen.-Te pedig Cavollo estvére,ha jól tudom. |
Orfano: -Ááá, egy hiénát mindenki el tud üldözni.Nem olyan nagy feladat.De ha többen vannak már nehezebb.-ellenkeztem de azért jól esett a dícséret.-Jól tudom hogy te Holdfény húga vagy?-kérdeztem tudatlanul.Nem sokat ismertem a ménes lovai közül. |
Hajnalfény:
-De,igazán szép.-nyerítettem kedvesen.-Orfano,te ojan bátor vagy! Elűzted azt a rusnya dögevőt.-bókoltam. |
Orfano: KIléptem a fák közül és gyönyörű látvány tárult a szemem elé.-Szép ugye?-mondtam Hajnalfénynek de hirtelen egy hiánán akadt meg a szemem amint ott sütkérezett.Elindultam hogy elzavarjam.Vágtában közeledtem felé és szerencsére megfutamodott.-Elcsúfítod a képet!!!!-nyerítettem a hiénának bár tudtam nem érti amit mondok.Aztán mint aki jól végezte a dolgát visszaügettem a kancához. |
Holdfény:
Jó!-nyerítettem,és Snowy-val a Korall part felé vágtattunk,amilyen gyorsan csak lehetett.
[ Folyt. Köv Korall part ] |
Snowy:

- Szerintem igen. - Nem áll szándékomban a tengerbe veszni. – Néztem Holdfényre, majd elindultam a part felé. – Kár! Olyan szívesen maradnék még. – Sóhajtottam. Holdfénnyel gyors vágtába kezdtünk.
[ Folyt. Köv Korall part ] |
Holdfény:
-Igazad van mennünk kéne.Ha a vihar elcsitul,megbeszélhetjük a csikót.-nyerítettem,és feltápászkodtam Snowy mellől.-Akkor elinduljunk?-kérdeztem Snowy-ra tekintve
|
Snowy:

- Egy kiscsikó? Persze, hogy szeretnék! - Mondtam boldogan. Egy hatalmasat dördült az ég. Erre felkaptam a fejem. Szomorúan sóhajtottam. - Attól félek, ha nem indulunk most, megvárhatjuk a vihar végét. Ha ennél jobban hullámzik majd a tenger, akkor nem tudunk visszajutni. |
Holdfény:
-Nagyon szép álom lehetett!-nyerítettem,és Snowy-ra néztem.-Szeretnél egy kiscsikót?-kérdeztem,és kedvesen elmosojodtam. |
Snowy:

- Igen. Olyan szép, mint te. Csak a fejét láttam, ahogy kinézett a virágok közül. - Mondtam kedvesen. Az álom nagyon szép volt. |
Holdfény:
-Ó,...egy kiscsikó!-nerítettem boldogan, és kedvesen néztem Snowy-ra.-Biztos nagyon kis édes volt! |
Snowy:

- Hát. Mi ketten a Békesség rétjén álltunk. Majd megjelent egy csikó. A Mi csikónk! – Mondtam kedvesen és szeretettel Holdfénynek. |
Holdfény:
-Örülök,hogy ízlik. -nyerítettem kedvesen.-És mit álmodtál?-kérdeztem, és az égre néztem. A nap ragyogott az eső elállt,...de csak egy rövid időre,mert mikor a szemem levettem az égboltról, megint rákezdett. |
Snowy:

- Igen gyönyörűeket álmodtam és jól aludtam. -Mondtam kedvesen. - Köszönöm. – Lehajoltam és rágcsálni kezdtem a növényeket. – Nagyon finom. – Nyerítettem két harapás között. |
Holdfény:
-Kipihented magad?Jól aludtál?- kérdeztem kedves hangon Snowy-tól.Tessék, hoztam neked ennivalót.-mondtam és odapiszkáltam az orrommal a mén szája elé. |
Snowy:
Nagyon fáradt voltam. Nem aludtam egész éjjel semmit. Mindig csak Holdfény járt az eszemben. Minden este rágondoltam, de sokszor elnyomott az álom. Most is gyönyörű tájat láttam magam előtt... " Gyönyörű helyen jártam telis tele virágokkal. A Békesség rétjén voltam Holdfénnyel. Egymás mellett álltunk és néztük a feljövő Holdat. A magas virágok között valami mozgott. Mind ketten kedvesen lepillantottunk. Egy világos csikó ugrott elénk. A mi fiunk volt. " Felébredtem és álmosan körülnéztem. |
Holdfény:
Amint Snowy álomba merült, elindultam, hogy hozzak neki valami finomat, mert bizonyára éhes. Szedtem jó sok füvet,meg búzavirágot, és odatettem a mén elé. ~Ha majd felébred, bizonyára örül majd neki.~Lehajtottam a fejem, és pihentem |
Snowy:

- Gyönyörű lehetett! – Nyerítettem boldogan. – Fáradt vagyok. –Ásítottam. Elfáradtam, lassan lehunytam a szemem és álomba merültem. |
Holdfény:
-Hát jó,...-nyerítettem, majd elmosolyodtam.-Tudod mit álmodtam?; Te meg én sétálunk a parton naplementekor, és a lenyugvó nap narancssárgára festi a tengert, és a hullamok a partot mossák. |
Snowy:

- Ugyan így vagyok én is. - Mosolyogtam és kedvesen megvakargattam a másik nyakát. - Szeretlek. Te vagy számomra a minden. - Mondtam Holdfényre pillantva. De ne arról beszéljünk, hogy ha meghalnánk, megsebesülnénk. Valami vidám dologról. |
[89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
|