|
Témaindító hozzászólás
|
2011.06.24. 13:16 - |
A sziget kisebb-nagyobb dombjai közül emelkedik ki ez a hegy, melyről belátni az egész Árnyas-szigetet és még a másik két sziget is látszik. Kopár, növényzet gyéren borítja, tigrisek előfordulhatnak. |
[67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
Miracle:
 - Majd akkor engedlek el, amikor én úgy gondolom! - válaszoltam neki mérgesen, de most már hátrébb léptem.
- Bármit is láttál, nem engedlek oda, most rögtön visszamegyünk a völgybe. Emékezhetnél rá, hogy valahányszor arra téved egy ló, az többé nem tér vissza, vagy ha mégis, megváltozik. - még én sem jártam arra sosem, de nem is vágytam oda.
- Egyszerűen belőled hiányzik a félelemérzet - csóváltam a fejemet. - Na gyere, most! -
[Folyt. köv.: Hideg völgy] |
Fauna:
 Rémültem ugrottam félre, mikor Miracle elkapta a nyakam. Hirtelenjében el akartam vágtatni, olyan váratlanul ért, de aztán megnyugtattam magam amennyire tudtam.
- Engedj már! Nem mondtam, hogy le akarok menni és különben is, láttam valamit... Miracle meg kell néznem, komolyan mondom! - válaszoltam neki dühösen. |
Miracle:
Egy nagyobb bokor mögé rejtőzve lestem Faunát, aki valamit nagyon figyelt. Sejtettem, miért jött ide. ~ Mefisto erdeje és a Pokol szakadék érdekli. Biztos vagyok benne. De megtiltottam neki, hogy lemenjen oda. ~ gondolkodtam a szürke kancát figyelve. Egyszer csak meghallottam, hogy mond valamit fennhangon, és elindul az erdő felé. ~ Ezt nem fogom neki hagyni, ló oda nem teszi be a lábát, veszélyes. ~ mérgelődtem, s eldöntöttem, közbelépek. Kiléptem a rejtekem mögül és Faunához ügettem, elkaptam a nyakát és figyelmeztetően belekaptam:
- Nem mész le Mefisto erdejébe Fauna, tudod, hogy megtiltottam! Vagy te is meg akarsz halni? - kérdeztem. |
Fauna:
Végre felértem és megállhattam kicsit kifújni magam. Körbenéztem: a sziget északi fele tökéletesen látszik. Mefisto erdeje sötéten emelkedett ki és hosszan elnyúlott. A Pokol szakadék csipkés sziklái pedig ilyen messziről is jól kivehetőek voltak. ~ Pont erre számítottam, remek! ~ örvendeztem és közelebb léptem a szirt széléhez. Figyelmesen néztem a sötét erdőséget és a szakadékot, próbáltam kivenni valami mozgást, ám a rengeteg mozdulatlan volt és ijesztő. ~ Előbb-utóbb csak látok valamit...~ gondoltam és még figyelmesebben kémleltem előre. Aztán hirtelen a messzeségben megmozdult egy fa és megpillantottam egy szürkés lovat. ~ Ez.... talán... akit keresek?... ~
- Közelebb kell mennem - mondtam fennhangon és már keresni is kezdtem egy ösvényt, ami elvinne az erdőbe. |
Miracle:
~ Már megint az ellenkezőjét csinálja annak, amit mondtam neki! ~ mérgelődtem, amint megláttam Faunát felfelé mászni a sziklacsúcsra. Nagyon csendben követtem, kíváncsi voltam, hogy mi a célja azzal, hogy felmászik. Lassan én is mászni kezdtem, de ügyeltem rá, nehogy meglásson. |
Fauna:
A patám minduntalan megcsúszott a nyirkos sziklán, de azért nem adtam föl. ~ Már csak pár méter! ~ bíztattam magam, ahogy kapaszkodtam fel a hegy csúcsára. Erről a hegyről be lehetett látni az egész szigetet, sőt, tiszta időben még a Fősziget is láthatóvá vált. ~ Tiszta idő... pont ez kell most nekem, így minden tökéletesen látszani fog innét. ~ merengtem tovább. Azért akartam mindenképp feljutni, hogy belássam a sziget északi felét. Azt a részt, ahova nem volt szabd mennünk: Mefisto erdejét és a Pokol szakadékot. Nagyon régen a Pokol szakadék felé jártam anyámmal. Megláttunk egy fekete lovat, aki valahogy nem tűnt élőnek. Felénk jött, engem anyám menekülésre késztetett, ő pedig ott maradt. Azzóta nem láttam anyát és Miracle nem engedi, hogy elmenjek megkeresni. Pedig én meg fogom találni: vagy anyát, vagy azt a lovat..... ~ De vajon tényleg nem élő ló volt az? Talán...talán Mefisto szelleme volt, vagy mi? ~ |
A sziget kisebb-nagyobb dombjai közül emelkedik ki ez a hegy, melyről belátni az egész Árnyas-szigetet és még a másik két sziget is látszik. Kopár, növényzet gyéren borítja, tigrisek előfordulhatnak. |
[67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
- Majd akkor engedlek el, amikor én úgy gondolom! - válaszoltam neki mérgesen, de most már hátrébb léptem.
Rémültem ugrottam félre, mikor Miracle elkapta a nyakam. Hirtelenjében el akartam vágtatni, olyan váratlanul ért, de aztán megnyugtattam magam amennyire tudtam.
