Témaindító hozzászólás
|
2011.06.25. 15:22 - |

Van ezen a kis szigeten sok különös hely, s mégis talán ez a legfurcsább. Nincs gonoszság, nincs sötétség, köd és hideg. Napsütötte, telis-teli virággal és fűvel és valamiféle különös módon békesség járja át az egész rétet. Aki ide téved jól érzi magát, elfelejti dühét, jókedvű és vidám lesz. |
[113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
Fantom:

A patak egy kicsi tóba torkollt oda léptem és elindultam befelé. Nem volt mély, csak a szügyöm magasságáig ért, de az ért kellemes volt. - Gyere ide Orfano! - Nyerítettem sürgetően. Amikor a másik ideért, behívtam a vízbe. A széléhez gyalogoltunk. Azon a részen egy bozótos takarta el a partot. - Nézd! Ott van két fekete ló. |
Orfano: Sarkcsillag nem sokáig maradt velünk mert már tovább is ment a Kristály-tóhoz.-Igazad lehet.-mondtam Fantomnak és kövattem a példáját.Kortyoltam párat a hűs vízből majd tovább legelésztem. |
Sarkcsillag:

[Folyt. Köv.: Kristály-tó] |
Sarkcsillag:
-Na én megyek a Kristály-tóhoz nem jössz ,- kérdeztem , és lassú ügetésbe kezdtem. |
Fantom:
- De. -Mondtam halkan és kicsit mérgesen. - Megfordultam és kicsit hátrébb sétáltam. Ott volt egy piciny patak, ami végigszelte a rétet. Lehajoltam és ittam belőle. |
Sarkcsillag:
-Akkor jó-feleltem aggódva,mert a két mén nem igazán tűnt őszintének. ~na mindegy is jobb,ha nem tudom~ gondoltam. És más irányba tereltem a témát:- Hű micsoda hőség. Nem de?
|
Fantom:
- Ez még nem biztos. Mefisto-nak lehet más segítője is. És az sem biztos, hogy Mefisto engedi őket. Lehet, hogy rájuk nem figyelt eléggé, azért tudtak elmenni, de még semmi sem biztos. - Ezt nem szabad elmondani senkinek, mivel lehet, hogy az, az életünkbe kerülhet. Mit gondolsz? Mefisto ha rájön a gyengéjére, amit két ló ismer, nem próbál meg minket megölni? És így minden esélye meg lesz ahhoz, hogy megöljön bárkit. – Súgtam komolyan, mivel a közelben megláttam Sarkcsillagot, aki felénk ügetett. – Szia Sarkcsillag. Semmi különöset nem beszélünk. – Mondtam egy kicsit idegesen. ~ A tudakolózós mindenit! Mondhattam volna? :Á szia Sarkcsillag, semmi különösről nem beszélünk, csak próbáljuk megakadályozni a Mefisto általi halálunkat. ~ Gondoltam a szememet forgatva. |
Sarkcsillag:
-Miről beszélgettek?-kérdeztem érdeklődve, és lehajtottam fejemet ,hogy legeljek egy kicsit mert egy kicsit elfáradtam az úton.
 |
Orfano: -Mefisto irányítja az árnykat?-csodálkoztam mikor megpillantottam Sarkcsillagot.-Szia Sarkcsillag!-köszöntem majd megint Fantomhoz fordultam.-És mi lenne ha az összes árnyat örök békébe küldenénk és akkor nem lenne aki segít Mefistonak?!-jutott eszem be egy ésszerű ötlet. |
Sarkcsillag:

Mikor a rétre értem megláttam Fantomot és Orfanot. -Sziasztok!-nyerítettem már messziről és odavágtattam hozzájuk. |
Fantom:

- Nem, nem bántottak. - Feleltem. - Ez még semmi. Megtudtam, hogy Mefisto fogva tartja őket úgy, hogy nem engedi meghalni őket, vagyis a szellemüket itt tarja fogva, s nem engedi az örök békébe küldeni őket. Csak egy élő ló képes feloldani Mefisto " átkát " Na, látod annál a háromnál én voltam az aki segített nekik. Kedvesek és békések, csak lelküket Mefisto irányítja. |
Orfano: Megdöbbentett amit mondott.-Tényleg és nem bántottak?Oké nem mondom el senkinek.-igértem. |
Fantom:

- Találkoztam 3 árnyal. - Nyerítettem. - Ezt ne mond el senkinek, mert, ha Miracle fülébe jut, agyvérzést kap. Voltam az erdőbe, ott nem találtam senkit. Mentem a partra, ahol találkoztam 3 árnylóval. |
Orfano:Fantomnak ma különösen jó napja volt.Legalábbis én így gondoltam.-Nem tudom. Miért mi történt?-kérdeztem kíváncsian. |
Fantom:

- Nem tudom. - Feleltem egyszerűen. - Faunán lehetett érezni a félelmet és a zavart. - Mondtam Orfano-nak, majd tovább legelésztem én is. - Találd ki mi történt velem itt tegnap ezen a helyen? - Kérdeztem viccelődve. Szerettem volna elmondani, hogy mi történt az árnyakkal való találkozásomnál. |
Orfano:-Miért mentek el ?-néztem kérdően a fekete ménre.Lehajoltam és legelészni kezdtem de azért figyeltem arra amit Fantom mondott. |
Cavallo: Hirtelen megjelent Fantom és ...és az öcsém.-Hmm? Ja oké menjünk máshová.-kaptam fel a fejem Fauna hangjára.Mire észbe kaptam már el is ügetett.-Bocsássatok meg!-mondtam Fantoméknak és utánavágtattam.[Folyt.köv.:Homokkő part] |
Fantom:

- Szia Orfano. - Köszöntem oda, majd lehajoltam és téptem pár fűcsomót. Kellemes volt, mivel a reggeli harmat a friss és ízletes fűcsomóval a szomjamból is enyhített. Hirtelen felkaptam a fejem. Fauna hirtelen elügetett. - Ezt meg mi lelte? |
Fauna:
Hirtelen különös érzésem támadt. Képek és emlékek villantak be, gondolatok futottak át az agyamon. Zavartan néztem körbe, nagyon zúgott a fejem, alig bírtam megállni a lábaimon. Majd egyszer csak rájöttem, hogy mi történt ezt követően pedig jobban lettem. ~ Emlékszem! Emlékszem mi történt mikor megsérültem. Minden eszembe jutott. ~ jöttem rá.
- Cavallo-Cavallo! Gyere menjünk el valahová ahol nincs senki. Mondanom kell neked valamit! - suttogtam sürgetően és idegesen.
[Folyt.köv.: Homokkő-part] |
Orfano: Elindultam az erdő felé és hamarmegint arra a szép rétre értem. Megpillantottam Cavallot.-Sziasztok!-nyerítettem és felismertem Faunát és Fantomot is. |
[113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
|