Témaindító hozzászólás
|
2011.06.24. 13:59 - |

Mefisto erdeje mellett van közvetlenül, északon. Ez az a szakadék, ahova lezuhant Mefisto annak idején a legenda szerint. Sötét, komor, hideg, ködös hely és itt is megjelenhet Mefisto. Nagyon vigyázz, mert itt nagyon dühös Mefisto, súlyosan megsebesíthet, vagy akár meg is ölhet! |
[76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
Hajnalfény:
Nagyon megilyedtem,...már azt hittem Fantom a mélybe taszít,amikor hirtelen eltűnt a ködben. ~most mi legyen? Irány haza?~gondoltam magamban ,és végül is a völgy felé vágtatattam.
[Folyt. Köv. : Hideg völgy] |
( Am Fantom csak viccel, nem hívta ide Meisto- t és nem akarja megölni Hajnalfényt, csak próbálja levakarni magáról ) |
Fantom:
- Buta kanca, faggathatod. Már úgy is hívtam, de nem jön és nem öl, így én fogom megtenni amit kell. Ne csald magadhoz, csak maradj, és ő jön, mert hívtam. - Mondtam misztikusan. A másik ló egy fekete kanca. Ismered? Nem hinném... Engem ne kényszeríts Hajnalfény, mert kettőnk közül csak te neked lesz bajod... - Beszéltem fagyosan és a szakadék felé tereltem a másikat. Hajnalfénynek a patája széle, már a szakadék szélén volt. Láttam, hogy a kanca nagyot nyel. A tájat sűrű köd lepi el. Én elkezdek hátrálni és eltűnök a ködben, de mindvégig Hajnalfényen tartom a szemem.
[ Foly. Köv. ? ] |
Hajnalfény:
Megpillantottam Fantomot,és egyből nekiálltam, kérdésekkel bombázni.:- Ez tényleg fura!....Előbb te,most meg az a másik ló,...tudni akarom mi van itt! Most azonnal. Ha te nem mondod meg,magamhoz csalom Mefisto-t vagy egy árnyat,és azt faggatom!
|
Fantom:

- Remélem az a hárpia nem jön utánam. Még rosszabb, mint Sarkcsillag. - Mondtam mérgesen. - Nem érti a buta kis kanca. - Ráztam meg a fejem rosszallóan. |
Sarkcsillag:
Miután Fantom elszelelt,én is elindultam . Ató felé mentem.
[Folyt. Köv.: Kristály-tó] |
Fantom:
- De van. - Mondtam neki komolyan, majd gyors vágtába kezdtem.
[ Folyt. Köv. Komorhegy ] |
Sarkcsillag:
-Az meglehet,de én tdom,hogy te más vagy,mint Mefisto! -nyerítettem,és ekkor Fantom elindult valahova.- És nem mondom meg senkinek,mert én tudom,hogy nincs jelentősége!-nyerítettem utána,és ismét a szakadékot néztem. |
Fantom:

- Mefisto egyik lánya az én anyám! - Mondtam Sarkcsillagnak és lassan elindultam. - Ha valakinek elmondod... |
Sarkcsillag:
-Akkor most te Mefisto-val vagy?-kérdeztem ilyedten.- Mindegy hogy érted,én tartom magam ahhoz,amit az előbb mondtam! |
Fantom:

- Szerinted? - Néztem a kancára. - Ez a hely az otthonom, ide tartozom. - Mondtam Sarkcsillagra meredve. |
Sarkcsillag:
Fantomnagyon kíváncsivá tett(na meg persze megijesztett).-Mért ,ki vagy valójában?-kérdeztem ijedten,és szoborrá dermedve. Mindegy hogy ki vagy,én akkor is örök életemben szeretni foglak! Míg meg nem halok.-nyerítettem és továbbra is csak álltam mereven. |
Fantom:

- Szerintem igen is kíváncsi lennél rá, ha tudnál mindent. Nem az vagyok akinek te hiszel! És miért halnák meg?! - Néztem a másikra. - Szóval Szeretsz. És valóban engem? Fantomot? Ezt csak azért mondod, mert nem tudod, ki vagyok! |
Sarkcsillag:
-Hogy elmondjam,szeretlek,és nem úgy,ahogy te gondolod! És nem, nem érdekel,hogy mit akarsz itt . Engem csak az érdekel,hogy ne halj meg!-nyerítettem,és elkezdtem hátrálni.-Értsd meg ,én teljes szívemből szeretlek!
|
Fantom:
A szememben elfojtott düh, gyűlölet és magabiztosság fénylett. Megfordultam a kancát hátrálásra kényszerítve. - Miért jöttél utánam? - Kérdeztem válaszokat követelve. - Szeretlek. Mint barát. - Mondtam egyszerűen azt hittem erre gondolt. - Csikó korunk óta barátok vagyunk. Nem? - Kérdeztem kicsit kedvesebben. - Gondolom, érdekelne miért vagyok itt? Mit akarok? Nem Sarkcsillag? - Néztem mélyen a másik szemébe. Tekintetem nem az volt, mint a régi. Most vad és dühös. |
Sarkcsillag:
Kissé megrémített Fantom tekintete.Megszeppenve szóltam,ismét a szemébe nézve:-Hát,..én csak azt mondtaaam,,,....-minden bátorságomat összeszedtem,é kimondtam: Én azt mondtam,hogy szeretlek Fantom! Mindig is szerettelek. De te nem érzel semmit,ugye?- kérdeztem halkan,és ismét a szakadékot bámultam |
Fantom:

Nem nagyon figyeltem Sarkcsillagra, a gondolataim máshol jártak. - Sajnálom Sarkcsillag nem értettem mit mondasz. - Néztem a kancára. A szemében zavart láttam és szeretetet. Az én tekintetemben más látszott, amit vélhetően sarkcsillag is érzett látott.... |
Sarkcsillag:
-Semmit,sak megnyugvást. Már megint Snowy ilyeszteget olyanokkal,hogy te már rég a szakadék alján vagy,...meg hogy ne aggódjak,úgyis meghaltál.És én nem viselném jól ,hogy elveszítelek,....-Amén szemébe néztem,és végre kinyögtem az igazat:-Fantom,tudnod kell,hogy én téged,...izé,,..én szeretlek,mióta itt élek,teljesen beléd vagyok esve. ÉÉs lehet,már észrevetted,én csak veled vagyok. |
Fantom:

Sarkcsillag mikor közelebb lépet a patám a szakadék szélén volt már. A Pokol szakadék alját nem lehetett látni a ködtől. - Mit akarsz Sarkcsillag? - Néztem továbbra is a szakadék mélyére, úgy, hogy közben a kancához sem fordultam. |
Sarkcsillag:
Vágtából halk ügetésbe,majd nesztelen sétába váltva léptem a szakadék szélére. Nem akartam,hogy fantom észre vegyen, ezért síri csendben bámultam a szakadékot.~Ide leesni! Mé szerencse,hogy Snowy-nak igaza volt.Nem lenne túl jó érzés,a szakadék alján látni Fantomot...holtan.~gondoltam,kissé megkönnyebbülten,és tovább bámltam lefelé. |
[76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
|