Témaindító hozzászólás
|
2011.06.25. 15:22 - |

Van ezen a kis szigeten sok különös hely, s mégis talán ez a legfurcsább. Nincs gonoszság, nincs sötétség, köd és hideg. Napsütötte, telis-teli virággal és fűvel és valamiféle különös módon békesség járja át az egész rétet. Aki ide téved jól érzi magát, elfelejti dühét, jókedvű és vidám lesz. |
[113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
Sarkcsillag:
// Folyt. Köv. Homokkő part // |
// Folyt. Köv. Homokkő part // |
Sarkcsillag:
-Rendben. Köszönöm, hogy megbízol bennem.-nyerítette, és a Homokkőpart felé fordította tekintetét. |
Fantom:
- Na, gyere! - Bökte meg. - Menjünk át a Lagúnás szigetre. Ott elmondok mindent! |
Sarkcsillag:
-Semmi baj...te csak engem akartál védeni .... ha tényleg meg tudod menteni a ménest, akkor én veled tartok! Nem nyugszom, míg Mefisto el nem bukik. -nyerítette elszántan. |
Fantom:

- Bocsánat, amiért ilyen voltam, csak nem akartam, hogy bajba kerülj miattam. El fogok neked mondani mindent. Azt is, hogy hogyan megölni az árnyakat. Ezzel meg lehet menteni az egész ménest, sőt a másikat is. |
Sarkcsillag:
Néztem a Földet,majd egyzer csak Fantom megböködött felnéztem és azt mondta ,, szeretlek" nagyon meglepett a dolog,de ughyanakkor örültem.-...... Én is szeretlek Fntom nyerítettem csillagó szemekkel,és lágyan a mén nyakára hajtottam a fejemet. (vigyázzat,...a végén Sarkcsillag még pegazusnak hiszi magát örömében,és leveti magát a hegyről xDDD) |
Fantom:
Odaléptem Sarkcsillaghoz, majd megbökdöstem, hogy nézzen fel. - Szeretlek..... |
Sarkcsillag:
Lassan lehajtottam a fejemet,és a földet bámultam.-Megértem,...hiszen nem volt túl szép tőlem.-mondtam halkan,majd hosszan hallgattam. |
Fantom:
Egy pillanatra hátracsaptam a fülemet, mert éreztem Hurrikán tettetett kedvességét. - Még haragszom -e??? Szerinted? - Mondtam kicsit kiábrándítóan. |
Hurrikán:
Csak csöndesen álltam Sarkcsillag mögött,amikor hirtelen megjelent az a Fantom,vagy ki.-Szia.-nyerítettem közönbösen,és elindultam egy kicsit legelni.-Elmegyek,harapok valamit,majd jövök.Ti addig csak beszélgessetek nyugodtan.-mondtam álszent kedvességgel. |
Sarkcsillag:
Megérkeztünk Hurrikánnal,de nem vettük észre Snowy-t és Holdfényt. Egy kicsivel később Fantom tűnt fel a réten.-Szia Fantom!-nyerítettem vidáman(őrültem,hogy még mindig nem utált meg teljesen).-Már nem hragszol rám?-kérdeztem halkan,és nagyon reméltem meg tud bocsátani érte.-Mi járatban vagy erre? |
Fantom:
A hatalmas rétre vágtatva érkeztem meg. Snowy és Hajnalfény elég messze voltak, ha álltak volna is, akkor is csak egy pontnak véltem volna. Megpillantottam még két lovat. ~ Sarkcsillag! ~ Gondoltam boldogan. Itt nem volt bennem az a gonoszság, amit Mefisto keltett. Megláttam Hurrikánt is, ettől kicsit elszomorodtam, de mind egy. - Sarkcsillag!!! - Nyerítettem a kancának. |
Holdfény:
-Nerkem mindegy mit csinálunk,csak veled lehessek!-nyerítettem kedvesen. |
- Na! Ezt mondtam! - Vigyorogtam. - Nem akarsz úszni? Nekem lenne kedvem. - Ajánlottam a kancának. - Vagy mit szeretnél? |
Holdfény:
-Azt hiszem igazad van,... Miracle már mondhatni hosszú élettapasztalattal rendelkezik ahhoz,hogy összeverekedjen egy csapat lóval.-nyíerítettem. |
- Nem hiszem, annál Miracle okosabb. - Nyugtattam a kancát. - Nincs semmi baj, ha meg még is, akkor én majd megvédlek! |
Holdfény:
-Sbnowy,...szerinted mi törtébnt a völgyben miután eljöttünk? Talán összeverekedtek? -kérdeztem komolyan. |

Nagyon halkan odébb léptem és elindultam, vissza a patak kiöblösödéséhez, ami csak a térdemig ért. Lenn csellék úszkáltak, én pedig a patámmal terelgettem őket. Lepihentem. |
Holdfény:
Mikor Snowy felkelt mellőlem,én is felemeltem a fejem. Visszafeküdt mellém,és megint álomba merültem. " Ugyan így feküdtünk,egymás mellett,és egyszer csak egy szürke csikó dugta ki a fejét Snowy háta mögül,és nekiállt körbefutkosni minket. Nagyon boldogok voltunk." |
[113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
|